Szakterület

Az eljárás megindításakor ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők ajánlatának benyújtását követően kerül sor a tárgyalás, tárgyalások megtartására. A mi szempontunkból a Kbt. 98. § (2) bekezdés c) pontja szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás a legfontosabb.

Nem elegendő, ha az ajánlatkérő a Közbeszerzési Hatóságnak megküldött tájékoztatásában az eljárás jogalapjaként a Kbt. 98. §-a (2) bekezdésének c) pontját megjelöli, hanem konkrétan meg kell jelölnie, hogy a jogcímet pontosan mely szempontra alapozza. A Közbeszerzési Hatóság felhívja az ajánlatkérők figyelmét, hogy mutassák be és igazolják dokumentumokkal azokat a műszaki-technikai sajátosságokat, amelyek miatt, illetve kizárólagos jogokat, amelyek védelme miatt az eljárás eredményeként a szerződés kizárólag egy meghatározott gazdasági szereplővel köthető meg. Ezen jogalap tekintetében is kiemelést érdemel, hogy kizárólag kivételesen indokolt esetekben alkalmazható.

Ajánlatkérőt terheli annak bizonyítása, hogy a beszerzési igénye kielégítésére nem alkalmas a felhívásban meghatározottól eltérő beszerzési tárgy, illetve gazdasági szereplő, azaz a beszerzési igény kielégítésére nem létezik más reális alternatíva. Amennyiben a bizonyítás alkalmával az ajánlatkérő nem tudja bemutatni, hogy az általa megjelölt beszerzési tárgy a piacon fellelhetők közül az egyetlen, amelyik beszerzési igényének megfelel, valamint, hogy az általa megjelölt gazdasági szereplő az egyetlen, amely a megjelölt tárgyban teljesítésre képes vagy kizárólagosan jogosult, úgy a jogalap jogszerű alkalmazására nincsen lehetőség.