Szakterület

Aki még bizonytalan, hogy milyen szintű segítséget vegyen igénybe, annak talán segít pár jogforrás meghatározása. közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 6. §-ában foglaltak is. A kérdés megítélésében segítségül szolgálhat még az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet is, amely a szakmagyakorlási követelményeket határozza meg (tervezési jogosultságok). Természetesen a jogforrások egymáshoz viszonyulásának taglalása messze túlmutat egy ilyen kis iránymutatás lehetőségein.

Amennyiben tehát a vizsgált szolgáltatások, tevékenységek szakmai tartalmának hasonlósága nem áll fenn, vagy a tevékenységek szakmai tartalmának hasonlósága ugyan fennáll, de a tevékenységek felhasználása nem függ össze közvetlenül, a részekre bontás megalapozott. Szolgáltatások megrendelése esetében tehát az ajánlatkérőnek a műszaki-gazdasági funkció egysége körében elsődlegesen azt kell vizsgálnia, hogy a szolgáltatások egy közvetlen cél megvalósítását szolgálják-e.

Olyan jellegű szolgáltatások esetében, melyek többféle, egyértelműen eltérő területhez kötődhetnek (például különféle, egymástól szakmailag lényegesen eltérő tárgyú oktatás, vagy eltérő szakterületeken nyújtott tanácsadás), alapvetően azok a beszerzések tekinthetőek tartalmilag egységesnek, amelyek azonos szakterülethez vagy szakmához tartoznak, de a megítélés során szerephez juthat a szükséges végzettség-képzettség is, illetve, hogy tipikusan egy vállalkozó képes lehet-e a szolgáltatásokat teljesíteni. Így például egy képzésért felelős szervezet nyelvoktatásra és mérlegképes könyvelői szakma oktatására kötött szerződéseit nem kell egy beszerzésnek tekinteni. Minden világos? Ha még egy ilyen aprócska részletkérdésben sem tudjuk ezt egyértelműen kimondani, jobban tesszük, ha a közbeszerzés teljes lebonyolításával megbízunk egy arra szakosodott jogász, jogi irodát.